A tuberkulózissal kezelt gyerekek java része mélyszegénységben él
A tuberkulózist (tbc) közegészségügyi szempontból igen jelentős betegség, melyet szerencsére sikeresen lehet gyógyítani, de ennek elengedhetetlen feltétele , hogy minél korábban felismerjék, és a kezelés helyes és teljes legyen.
Romániában 2016-ban 12 837 tuberkulózisos pácienst tartottak számon, közülük 10 797-en első alkalommal kerültek bele a nyilvántartásba, a többiek azonban visszaesőnek számítanak. Sajnálatos módon még mindig sok gyereket fertőz meg ez a betegség, országos szinten a tbc-vel kezelt kiskorúak száma majdnem elérte a 600-at. Két évvel ezelőtt a legtöbb megbetegedéses esetet Dolj és Teleorman megyékben regisztrálták. A legjobb statisztikai adatokat pedig Hargita és Kovászna megye mondhatja magáénak. Egyetlen öröm az ürömben, hogy az utóbbi egy évtizedben országos szinten is sikerült közel megfelezni a megbetegedések számát, de még ezekkel a számokkal is listavezetők vagyunk az Európai Unióban.
Ami Szatmár megyét illeti, nálunk is érvényes az, amit az országos tbc-előfordulásról mondhatunk el. Míg 2007-ben 442 pácienssel számolhattak az orvosok, addig 2017-re ez a szám visszaesett 244-re. A legbiztatóbb adatokkal az Avas büszkélkedhet. Ott ugyanis olyannyira sikerült visszaszorítani a megbetegedések számát, hogy az utóbbi tíz évben harmadára esett vissza a regisztrált esetek száma.
Sajnos a betegség a gyermekeket is utoléri. 2017-ben 14 tuberkulózissal fertőzött kiskorúról volt tudomása az intézménynek. Mint azt Dr. Ioan Sergiu, a Szatmárnémeti Tüdőkórház vezetője elmondta, ezek a gyerekek általában szegény környezetben élnek. Többnyire olyan házakban üti fel a fejét a betegség, ahol egyetlen szobában nagyon sok családtag zsúfolódik össze, és a kockázatot csak tovább növeli, ha nincsenek biztosítva a megfelelő tisztálkodási lehetőségek.
Szerencsére azonban helyes és teljes kezelés segítségével a páciensek 84,46 százaléka teljesen kigyógyul a fertőzésből. Őket egyébként egy egész éven át folyamatos megfigyelés alatt tartják, hogy azonnal észrevehessék, ha kiújulna náluk a fertőzés. Sajnos a visszaesők kezelését illetően korántsem ilyen jó a sikerességi arány: az ő esetükben csak a páciensek 54,16 százaléka gyógyul ki teljesen a tuberkulózisból. Viszont vannak olyan betegek is, akik önként hagyják abba a kezelést, holott a kórházi ellátás és a kezelés ingyenes még azoknak is, akik nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással.
Dr. Ioan Sergiu természetesen arra vonatkozó gondolatait is megfogalmazta, miként lehetne lejjebb tornászni a megyei és az országos statisztikákat. Mint mondta, sokat lehetne javítani a helyzeten, ha a háziorvosok is szívügyükként tekintenének a tuberkulózis megelőzésére. Viszont az Egészségbiztosítási Pénztár ezeket a vizsgálatokat, kezeléseket nem téríti meg, így a legtöbben egyszerűen szemet hunynak az ilyen ügyek felett. Emellett nagy szükség lenne az intézmények közti hatékonyabb együttműködésre, illetve korszerűbb laboratóriumi felszerelésekre is.
